Dokumentumok

ALAPSZABÁLY

HÓD ÚSZÓ SPORTEGYESÜLET HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ALAPSZABÁLYA

Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben

I. Az Egyesület neve, adatai

1.1. Az Egyesület neve: HÓD ÚSZÓ SPORTEGYESÜLET Hódmezővásárhely

1.2. Az Egyesület rövidített neve: HÓD ÚSZÓ SE

1.3.    Az Egyesület színe: kék-sárga

1.4     Az Egyesület zászlója: Pajzs alakú, hosszában felezve, kék-sárga színű, középen hód figura, hátlapján HÓD ÚSZÓ SPORTEGYESÜLET Hódmezővásárhely

1.5. Az Egyesület emblémája: kör alakú, középen hosszában osztva, kék-sárga színű, középpontjában hód figura, körülötte HÓD ÚSZÓ SPORTEGYESÜLET Hódmezővásárhely felirat

1.6. Az Egyesület alapításának éve: 1991.

II. Az Egyesület székhelye

Az Egyesület székhelye a 6800 Hódmezővásárhely, Ady Endre u 1. szám alatt található.

III. Az Egyesület célja

3.1. Az Egyesület célja:

a) Az úszósport fejlesztése, népszerűsítése, az úszásoktatától a versenyeztetésig,

b) Rendszeres sportolás, testedzés biztosítása

c) A különböző korosztályos bajnokságokban való részvételi lehetőség biztosítása, mint elsődleges sportcél

d) Ezen kívül gazdasági-vállalkozási célként valamint az utánpótlás és tömegsport fejlesztése érdekében úszótanfolyamok, kondicionáló torna, gyógytorna szervezése

e) fogyatékkal élők részére sportolási lehetőség biztosítása az igényeiknek megfelelően

3.2. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi – részben közhasznú – tevékenységeket végzi:

  • Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs, tevékenység
  • Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
  • Az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése sportfinanszírozás, gyermek és ifjúsági sport, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok valamint fogyatékosok sportjának támogatása
  • Közhasznú szervezetek számára biztosított szolgáltatások

3.3. Az Egyesület a fenti tevékenységeket az alábbi módokon valósítja meg:

  • rendszeres edzések tartásával
  • versenyek rendezésével, versenyeken való részvétellel
  • úszótanfolyamok, kondicionáló torna, gyógytorna tartásával

3.4. Az Egyesület feladata:

  • A minőségi úszósport fejlesztése, hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése és fenntartása, e célok elérése érdekében az egyesület tagjai részére szervezett formában edzéseket tart, versenyzési lehetőséget biztosít, gondoskodik a szakszerű sportbeli képzésről, korszerű felkészítésről,
  • Biztosítja a tervszerű működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a helyi lehetőségek optimális kihasználásával, Ennek biztosítása érdekében gondoskodik az egyesület operatív ügyintézést biztosító szervezetről, az oktató-nevelő munkát végző edzői szervezetről, annak rendszeres továbbképzéséről, a rendelkezésre álló sporteszközök, felszerelési tárgyak használhatóságának biztosításáról rendszeres karbantartásáról, bővítéséről.
  • A feladatok megvalósítása érdekében évente éves komplex egyesületi tervet és költségvetést készít, ebben felhasználja az önkormányzat és egyéb támogatók által biztosított bevételeket, melynek növelése érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytat,
  • Szoros kapcsolatot tart fenn a testnevelés tagozatos általános iskola és a többi közoktatási intézmény vezetőivel, a testnevelő tanárok segítségével elősegíti a tanulók úszásigényének kielégítését,
  • Úszásoktatást, tanfolyamokat, nyári napközis úszótábort szervez, fontos feladatának tekinti a diáksport támogatását, valamint a tömegsport fejlesztését.
  • Az egyesület tagjai részére, klubnapokat, összejöveteleket, tájékoztató előadásokat szervez, elősegítve a közösségi szellem kialakítását.
  • Együttműködik a helyi önkormányzattal, a városi és megyei sportegyesületekkel, országos szakszövetséggel.

3.5. Az Egyesület közhasznú tevékenysége közvetlenül vagy közvetve az alábbi közfeladat teljesítését szolgálja:

  • kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek (önkormányzati feladat; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13§, 15.§, 23.§, 25.§)
  • támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 6.§ a-b))
  • az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése sportfinanszírozás, gyermek és ifjúsági sport, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, fogyatékosok sportjának támogatása (Állami feladat; 2004. évi I.tv. a Sportról 49. § c-e))

3.6. Az Egyesület tevékenysége, programjai, közhasznú szolgáltatásai, tagjain kívül, bárki számára hozzáférhetőek.

Az egyesület:

  • Gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

IV. Tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése

 

4.1. Az Egyesület tagjai lehet minden magyar állampolgár, és a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó nem magyar állampolgár, valamint a Magyarországon honos jogi és nem jogi személyek, akik az alapszabály rendelkezésit elfogadják, és a tagdíjat megfizetik.

4.2. Nem lehet tag az a személy, akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek és annak hatálya alatt áll, valamint akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak.

4.3. Rendes tagság:

Az Egyesület rendes tagjai azok a természetes személyek, akik az egyesület céljainak megvalósítása érdekében tevékeny módon kívánnak közreműködni.

Az egyesület rendes tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekinteni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A 14 év feletti kiskorú tagok az Egyesület közgyűléseinek ülésein részt vehetnek és szavazhatnak, szavazatuk érvényességéhez szükséges a törvényes képviselő előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. 14 év feletti kiskorú tag tisztségre nem választható.

14 év alatti kiskorú tagok kizárólag törvényes képviselőjük útján gyakorolhatják szavazati jogukat.

4.4. Pártoló tagság és Tiszteletbeli tagság

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes, vagy jogi személy, aki az Egyesületet anyagilag, vagy erkölcsileg támogatja, de rendes tagként nem kíván az Egyesület működésében részt venni. Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén, vezető tisztségre nem választható.

Tiszteletbeli taggá választható az a magyar állampolgárságú személy, vagy jogi személy, aki szakmai tevékenységével, vagy az Egyesület kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagságról – az Elnökség javaslata alapján – a Közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel dönt. A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli. Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén, vezető tisztségre azonban nem választható.

A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai:

  • tanácskozási joggal részt vehetnek a Közgyűlésen
  • javaslatokat tehetnek az Egyesület működésére
  • indítványozhatják az Egyesület, valamint a sporttevékenységet érintő kérdések

megtárgyalását, észrevételeket tehetnek

  • javaslatot tehetnek az általuk nyújtott támogatás felhasználására
  • jogosult minden szolgáltatást igénybe venni, ami az Egyesület szervezésében elérhető
  • a Közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek

  A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

  • az Egyesület alapszabályának, valamint a Közgyűlés által hozott határozat megtartása
  • a sportág népszerűsítése
  • az Egyesület célkitűzéseinek támogatása.

4.5. Tagsági jog keletkezése

A leendő tag belépési szándékát „tagfelvételi kérelem” aláírásával és benyújtásával terjeszti elő, az Egyesület elnökségének. A belépési nyilatkozat hatályosságához kiskorú esetében a törvényes képviselő írásos hozzájárulása szükséges. A tag nyilvántartásba-vételéről az Egyesület elnöksége („Elnökség”) dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslati kérelemmel a közgyűléshez lehet fordulni az elutasító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A jogorvoslatról a közgyűlés soron következő ülésén határoz.

4.6. Az Egyesületi tagság megszűnik:

  • a tag kilépésével,
  • a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,
  • a tag kizárásával,
  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

A tag tagsági jogát az Elnökséghez intézett nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozat kézhezvételével szűnik meg.

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

Ha a tag a tagdíjfizetésre vonatkozó kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget, az Elnökség köteles őt a teljesítésre írásban, legalább 8 napos határidő tűzésével, a következményekre történő figyelmeztetéssel (kizárás) felszólítani. Amennyiben a tag a felszólítás ellenére sem teljesít, az Elnökség kizárhatja őt a tagok sorából.

Ha a tag az Alapszabályban meghatározott feltételeket nem teljesíti, vagy olyan súlyosan közösségellenes magatartást – pl. az Egyesület kezelésében álló berendezésekben okozott szándékos rongálás, károkozás, valamint az Egyesület szellemiségéhez kirívóan méltatlan magatartás tanúsítása – tanúsít, amely miatt a tagsági jogviszonyának fenntartása nem várható el, az Elnökség a tagjai sorából, a közösségellenes magatartásról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül kizárhatja.

A kizárási eljárás megindításáról – bármely egyesületi tag kezdeményezésére – az elnökség dönt. Az eljárás megindítása esetén az elnökség írásban értesíti az eljárás alá vont személyt, és ha van a bejelentőt. Az eljárás az erre vonatkozó írásos tájékoztatás postára adásának napján indul meg. Az elnökség a tényállás tisztázása érdekében köteles az érintett tagot személyesen meghallgatni. A meghallgatás helyszínéről és időpontjáról az eljárás alá vont személyt azt megelőzően legalább 8 nappal korábban írásban, igazolható módon értesíteni kell. A személyes meghallgatáson az érintett tagon kívül jelen lehet az általa a Pp. 66-71. §-aiban írtak szerinti meghatalmazott személy is, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét az elnökség indokoltnak tartja. A meghallgatás nyilvános, helyszínéről az elnökség dönt, azonban annak Hódmezővásárhely közigazgatási területén belül kell lennie.

A meghallgatáson elmondottakról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. A tényállás tisztázása érdekében, hivatalból vagy az eljárás alá vont személy kérésére, tanúbizonyítás érdekében további meghallgatás is tartható. A tanúkat egymás távollétében kell meghallgatni. Az eljárás alá vont személyt és képviselőjét nyilatkozattételi, észrevételezési, indítvány tételi, és a tanúkhoz történő kérdésfeltevési jog illeti meg. Ha a személyes meghallgatáson az eljárás alá vont személy nem jelenik meg, és távolmaradását sem menti ki, úgy újabb meghallgatásra az elnökség nem köteles újabb időpontot tűzni. Az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatására vonatkozó eljárást 90 napon belül be kell fejezni. Az elnökség, a meghallgatási eljárás alapján, az összes elnökségi tag 2/3-os többségével, írásban határozatot hoz az eljárás megszüntetéséről vagy a tag kizárásáról. Az eljárást megszüntető, valamint az elnökség által a kizárás tárgyában hozott határozatról az eljárás alá vont személyt, illetőleg ha van a bejelentőt  írásban, térti vevényes ajánlott levélben kell értesíteni. Az eljárás során hozott határozatokat röviden indokolni kell.  Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, az elnök, illetőleg amennyiben van, a bejelentő fellebbezéssel élhet az egyesület közgyűléséhez. Nincs helye kizárási eljárás lefolytatásának abban az esetben, ha az eljárás alapjául szolgáló magatartás megtörténtétől az eljárás megindításáig 6 hónapnál, illetőleg az erről való tudomásszerzéstől számítva 3 hónapnál több idő eltelt. A tudomásszerzés időpontja az a nap, amikor az eljárás alapjául szolgáló magatartás megtörténtéről az elnökség igazolható módon tudomást szerez. Az egyesület közgyűlése a kizárási ügyben hozott határozat ellen hozzá benyújtott fellebbezésről a fellebbezés kézhezvételét követő 60 napon belüli időpontra kitűzött, ülésén dönt. A közgyűlés döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A fellebbező fél részére, valamint ha fellebbező fél nem maga az eljárás alá vont személy, akkor az ő részére is a közgyűlésen lehetőséget kell adni álláspontja rövid ismertetésére.  A közgyűlés kizárási ügyben hozott határozatát törvénysértés miatt bármely tag a tudomásszerzéstől számított 30 nap alatt a bíróságnál megtámadhatja.  A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot tértivevényes küldeményben, vagy írásban az átvételt igazolható módon kell közölni.  A kizárt tag tagsági viszonya a kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helyben hagyja,-  vagy bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helyben hagyja – a közgyűlés általi kizáró határozat meghozatalának napján szűnik meg.

V. Az Egyesület szervei

 

5.1. A Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlések nyilvánosak.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az Alapszabály megállapítása és módosítása,
  • az éves költségvetés meghatározása,
  • a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyása,
  • az Elnökség tagjainak tisztség szerint történő megválasztása, és visszahívása,
  • a Felügyelőbizottsági tagok megválasztása, és visszahívása
  • a tagnyilvántartás rendjének meghatározása,
  • más egyesülettel való egyesülés, vagy megszűnés kimondása,
  • a tagsági díj összegének meghatározása,
  • döntés a taggal, vezető tisztségviselőkkel, felügyelőbizottsági tagokkal szembeni kártérítési igény érvényesítéséről.

A Közgyűlést az Elnökség évente legalább egy alkalommal köteles összehívni.

A közgyűlés időpontját – figyelembe véve az éves beszámoló letétbe helyezésének időpontját – május 15. napja előtti időpontra kell kitűzni.

A rendes éves közgyűlésen meg kell tárgyalni az egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

A Közgyűlés összehívásáról szóló meghívót, a közgyűlés időpontját megelőző tizenöt (l5) nappal a napirendi pontok megjelölésével közzé kell tenni az Egyesület honlapján (www.hoduszo.hu) és facebook oldalán, illetve az Egyesület székhelyén is.

Azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a meghívót elektronikus levélben (e-mailben) kell kiküldeni.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

  • az Egyesület nevét és székhelyét;
  • az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  • az ülés napirendjét;
  • azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a későbbi időpontra összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.

A közgyűlési meghívó közzétételétől számított, 5 (öt) munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja. Minden tagot egy szavazat illet meg.

A közgyűlés valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Határozatképtelenség esetén, ugyanazon napra, az eredeti időpontot követő fél óra elteltével változatlan napirenddel kell összehívni a megismételt Közgyűlést, amely ekkor a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes.

A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát.

A közgyűlésen a tagot, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással, meghatalmazott személy is képviselheti.  

A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

Az egyesület elnöksége köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az elnökségtől.

A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.

A Közgyűlés nyílt szavazás útján dönt a személyi kérdésekről, valamint bármely más kérdésben, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a nem indítványozza a titkos szavazást.

Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési határozat meghozatalához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Beszámoló

Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Az Egyesület a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is köteles készíteni.

 A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az Egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő év május 31-ig letétbe helyezni és közzétenni. A beszámolót elektronikus formában az OBH részére kell megküldeni.

Rendkívüli közgyűlés

A közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

5.2. Az Elnökség

Az Egyesület Elnöksége 5 (öt) tagból áll.

Az elnökség tagjait az Egyesület tagjai közül kell választani, az elnökség tagjainak legfeljebb egyharmada választható az Egyesület tagjain kívüli személyekből.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, tisztség szerint, nyílt szavazással, öt (5) éves időtartamra, feladatkörüket az Elnökség, határozatban, fekteti le. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.

Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.

Az Elnökség tagjai: Elnök, Ügyvivő elnök, Szakmai vezető, és 2 fő Elnökségi tag.

Az Elnökség feladatai:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés,

n) munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói fölött.

Összeférhetetlenségi és kizáró okok:

  • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • ·      Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  • ·      A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  • ·      Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • ·      Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • ·      Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  • Az egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

Az ülést a ­napirend közlésével az Elnök hívja össze, a meghívók elnökségi tagok által megadott e-mail címére történő kiküldésével, az ülés időpontja előtt legalább nyolc (8) nappal megelőzően.

Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására.

Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

Az Elnökség működéséről évente egyszer a rendes Közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

A vezető tisztségviselők megbízatása

  • a megbízás idejének lejártával,
  • visszahívással,
  • lemondással
  • vagy elhalálozás esetén szűnik meg.

Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.

5.3. Elnök

Az Elnök feladatai és hatásköre:

a) irányítja az Egyesület munkáját;

b) összehívja és vezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket,

c) az elnökség határozata alapján, az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződés kötése;

d) összehívja és levezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket

Az Egyesület szerződéseinek érvényességi feltétele, hogy arról az Elnökség előzetesen írásban döntsön. A jóváhagyásról szóló döntés a szerződés/megállapodás mellékletét képezi.

Az Egyesület írásbeli képviseletére, munkaszerződések, megbízási szerződések, stb… és a bankszámla feletti rendelkezésre az Elnök, az ügyvivő elnök és az elnökség által kijelölt egy elnökségi tag önállóan jogosult.

Az Egyesület munkavállalói fölött a munkáltatói jogokat az Elnökség gyakorolja, az írásbeli képviseletre vonatkozó szabályok szerint.

A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.).

A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.

A Határozatok Könyvét az Elnökség őrzi, az Egyesület székhelyén.

A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti.

Az értesítés történhet e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.

Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról – saját költségére – másolatot készíthessen.

Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést – előzetes időpont egyeztetés alapján, legkésőbb a megkeresést követő 15 napon belül, az Egyesület székhelyén biztosítja.

Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyéb ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

5.4. Felügyelő bizottság

Az Egyesületnél felügyelő bizottság működik.

A felügyelőbizottság három tagból áll. A felügyelőbizottság testületként működik; az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között.

A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre szól.

A felügyelőbizottságnak nem lehet tagja a társaság munkavállalója, vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt.

A felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjai legalább kétharmada, de legalább három fő az ülésen jelen van.

Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma a létesítő okiratban megállapított szám alá csökken, az ügyvezetés a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.

A fentieken túl a felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Egyesület közgyűléseire a felügyelőbizottsági tagokat meg kell hívni

 

VI. Az Egyesület gazdálkodása

6.1.    Az Egyesület bevételei:

  1. tagdíj
  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  3. a költségvetési támogatás:
  4. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
  5. az Európai Unió strukturális alapjaiból, költségvetésből juttatott támogatás;
  6. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
  7. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
  8. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  9. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  10. az a)-e) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.

A sportlétesítmények használata, illetve működtetése a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

A célszerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az Egyesület elkülönítve tartja nyilván.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

Az egyesület a vezető tisztségviselőit, a támogatóit, az önkénteseit, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

6.2. A közhasznú szervezet működése

Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.

Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások bárki által megismerhetők.

Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:

  • Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből,
  • Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból,
  • az Egyesület weboldalán,
  • Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.

Az Egyesület beszámolóiba, jelentéseibe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költéségre másolatot készíthet. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.

Az Egyesület a holnapján illetve facebook oldalán ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt.

Az egyesületi iratokat az Egyesület székhelyén, zárható szekrényben kell elhelyezni úgy, hogy az iratok a hivatalos nyilvántartási időben hozzáférhetők legyenek.

Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

VII. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a megszűnését vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság a megszűnését megállapítja.

A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a Sport törvényben (2004. évi I. törvény), valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

IX. Egyéb rendelkezések

Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre.

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a sportról szóló 2004. évi I. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Hódmezővásárhely, 2020. augusztus 26.

Jelen okirat ellenjegyzésével igazolom, hogy jelen létesítő okirat megfelel az egyesület létesítő okirata, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos tartalmának.

Ellenjegyzem Hódmezővásárhelyen, 2020. augusztus 26. napján

kamarai az 16-017597, KASZ 36058199:


KISÉRŐ LEVÉL

Kedves Hódúszók, kedves Tagtársak!

Az aug. 26-án tartandó tisztújító közgyűlésünkre csatoljuk az egyesületünk új alapszabály tervezetét és a 2019. évi egyszerűsített pénzügyi beszámolót szíves tájékoztatásul.

A megújuló elnökségbe az alábbi személyek kaptak felkérést:

Walterné Böngyik Terézia – elnök
Juhászné Kleczli Katalin – ügyvivő elnök
Gál Zoltán – szakmai vezető
Bereczki Mariann – elnökségi tag
Kárai Péter – elnökségi tag

Egyéb javaslatokat a mellékelt jelölő íven a pozíció megjelölésével, írásban tudtok leadni.

Továbbá 3 fő felügyelőbizottsági tagságra is várunk jelöléseket.

Egy személy több pozícióra is javasolható.

A jelölő ív kitöltött másolatát a hoduszok@gmail.com e-mail címre kérjük elküldeni 2020. aug. 24. 12:00 óráig.
(figyelem, új e-mail cím!)

A közreműködésetekre és a megjelenésetekre feltétlen számítunk!

A Hódúszó SE elnöksége


Jelölő Ív

Jelölő ív letöltés: https://docs.google.com/document/d/1rYZioQP60w2j2VVs-261dEFFbWdt07WKZYjHk4yBtq8/edit?usp=share


A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2019. év

Letöltés: https://drive.google.com/file/d/1uyUvpndRdmLgdvYXbvikq2ibIEUirzfl/view?usp=sharing